Épületeink | Programok | Befektetõknek | Intézmény | Támogatók | Környezetvédelem | Szolgáltatások | Múzeológia
Nyitólap | Épületek
Tata, Esterházy-kastély
 
Lehetõségek
Az alábbi menüpontokból választva tekintheti meg az épületet és környékét

  Bemutató
  Leírás
  Történet
  Park
  Rehabilitáció
  Környék
 
Történet

A Komárom megyében található tatai gróf Esterházy-kastély mûemléki együttese a XVIII. század második felében épült, Fellenthali Fellner Jakab tatai építõmester tervei alapján, késõbarokk stílusban.
Esterházy-kastély

A kastélyegyüttes fekvése turisztikai szempontból igen kedvezõ: a tatai Öreg-tó partján áll, a tatai vár közvetlen szomszédságában.
A kastély jelentõs szerepet játszott a történelemben is: I. Ferenc császár és király (1792-1835) és felesége, Ludovika királyné ide menekültek a napóleoni harcok elõl. Hosszú hetekig itt laktak, és az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809-ben. 1897-ben Ferenc József (1848-1916) és II. Vilmos (1888-1918) német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával.
A kastélyegyüttes Fellner Jakab, hazánk neves építészének egyik legfontosabb mûve. Fellenthali Fellner Jakab (Nikolsburg 1722 - Tata 1780) építész, tatai építõmester a késõ barokk, kora klasszicizmus kiváló hazai mûvelõje, Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak (vagy Esterházyak - az eltérõ írásmód a tatai grófi ág sajátos megkülönböztetése) jószágkormányzója, és Esterházy Károly egri püspök felfedezettje. Munkássága meghatározza Tata városképét (kastélyegyüttes, plébánia templom, piarista rendház és gimnázium, malmok). Fõ mûve az egri Líceum.
A tatai kastély mûemlékegyüttesébõl kiemelkedik a fõépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Eszterházy-sétányra néz. Nyugat felõl az un. "kiskastély" és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Az együttes mûvészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli a fellneri építészeti jegyek legjellegzetesebb vonásait.
1762-ben az Esterházy család un. fraknói ága, Esterházy József országbíró három unokaöccse, Ferenc, Károly és Miklós családi egyességgel felosztotta egymás közt birtokait. Esterházy Ferenc gróf (1715-1785), késõbb magyar kancellár és Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök vette birtokba a cseklészi uradalmat. A tatai és gesztesi birtokok Eszterházy Miklós (1711-1764) koronaõr, aranygyapjas vitéz, és volt drezdai, madridi, pétervári követ tulajdonába kerültek.
Eszterházy Miklós nagyszabású építkezéseket vett tervbe a tatai vár lebontásával ill. átalakításával. Egy, a fertõdi kastélyhoz hasonló nagyságrendû épületet kívánt emeltetni. A megvalósításról több építésszel is tárgyaltak (pld. Canevale), míg végül a Balogh Ferenc jószágkormányzó által javasolt fiatal kõmûves mester, Fellner Jakab kapta meg a megbízást. El is készültek a tervvázlatok, melyeknek hatására Fellner egyre-másra kapta a különféle megrendeléseket az Eszterházy-családtól szerte a birtokaikon (Pápa, Gesztes, Eger, Tata, Csákvár). Fõként Esterházy Károly egri püspök látta el munkával. Legnagyobb szabású mûvét, az egri líceum építését bízta rá.
A tatai vár helyén létesülõ un. "vízi vár" nagyszabású, szép terveinek eredeti példányai sajnos elvesztek az Esterházy Levéltár 1945-ös megrongálódásakor. Szerencsére azonban Révhelyi (Réh) Elemér, Fellner Jakab munkásságának és a magyar barokk építészetnek egyik legkiválóbb kutatója még a levéltár égése elõtt megvizsgálta az eredeti terveket, és lefényképezte azokat. Így a tervek fotókópiái a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdonába került "Révhelyi-hagyatékban" megtalálhatók.
Eszterházy Miklós elképzelései a tatai vár szerencséjére nem valósultak meg. Váratlan halála után utódja, Eszterházy József anyagi okokra hivatkozva visszavonta a megrendelést, és egy jóval kisebb volumenû építkezésre adott utasítást.
Jelenlegi ismereteink szerint 1753-ban készült el Fellner Jakab tervei alapján Balogh Ferenc jószágkormányzó rezidenciája. Erõsen valószínûsíthetõ, hogy ez az un. "kiskastély" kéttraktusú szárnya az épület-együttes nyugati oldalán.
1763-ban fognak hozzá az "új kastély" megtervezéséhez, ez lenne valószínûleg a "vízi kastély", vagy "vizi vár", amelynek csupán tervei készülnek el, hiszen 1764-ben Eszterházy Miklós meghal. Helyette megépítették a jelenlegi kéttornyú, tetõteraszos un. "nagykastélyt", mely mai formáját a rendelkezésre álló levéltári adatok alapján 1776-ban nyerte el. A Révhelyi-hagyatékban megtalálható egy Fellner Jakab által jegyzett alaprajz, mely nagyon kis eltéréssel gyakorlatilag a mai nagykastély alaprajzával megegyezõ. Ezzel a dátummal zárul le a kastély fellneri korszaka.
1802-ben "új épület a kastély mellett": valószínûleg ekkor építik be a Balogh féle szárnyat a kastélyt körülzáró együttesbe.
A Balogh féle kiskastély nyugati homlokzatán látható évszám, 1857 újabb átalakításról tanúskodik, ezúttal valószínûsíthetõen a kiskastélyban.
1874-ben ismét átalakításokat hajtanak végre a kastélyon (a déli kapu mellvédévszáma: MDCCCLXXIV): jelenlegi feltételezéseink szerint a nagykastély földszinti helyiségei ekkor válnak lakhatóvá, és az épületben lévõ vörös márvány kandallók is erre az idõre datálhatók.
Az épületegyüttes utolsó átalakítása 1897-ben zajlott, amikor vízvezetékkel látták el a kastélyt, és minden bizonnyal dekorációs átalakításokat is végeztek a belsõ helyiségekben.
A II. világháborút követõen államosították a kastélyt. Ezt követõen évtizedekig kórházként, idegszanatóriumként mûködött.

 

 
Épületek | Programok | Befektetõknek | Intézmény | Támogatók | Környezetvédelem | Szolgáltatások | Múzeológia
vissza a tetejére
Minden jog fenntartva Mûemlékek Állami Gondnoksága - huntrust@mag.hu