Sümeg a Dunántúlon, a Bakony és a Kisalföld peremén fekszik. Egykor Zalához tartozott, ma Veszprém-megye nyugati határán található.

A város 1552-1762 között a veszprémi püspökség központja volt. A püspöki palota a török idõkben jelentõs szerepet betöltõ sümegi várral koronázott Várhegy oldalában áll, a mûemlékekben gazdag sümegi belváros legszebb építménye. A mellette álló ferences kolostorral és templommal, valamint a Szent István tér polgárházaival nagyszerû együttest alkotnak.

A volt püspöki palota egyemeletes épülettömbje téglalap alakú udvart zár körbe. A már említett tér felé fordul déli fõhomlokzata. Az 5+5+3 tengelyes homlokzat középsõ öt tengelye a homlokzati síkban maradó, de fél emelettel kiemelt rizalitot alkot. Földszinti középsõ tengelyében áll az Atlaszokkal keretezett kapu, felette a szobrok által tartott erkély, az e feletti falsíkon a püspöki címer található. Felül attika és manzárdtetõ zárja az épület legdíszesebb homlokzatszakaszát. A palota D-K-i sarkán saroktorony áll, D-NY-i és É-NY-i sarkának elsõ emeletét sarokerkély ékesíti. A veszprémi püspökök egykori székhelyének 1745-1753 között kialakított barokk homlokzatán és belsõjén is több átalakítás történt. Ennek egyik példája az épület nyugati homlokzatának tengelyében álló erkélyes, kocsibehajtós, felül timpanonnal zárt rizalit, ami mai formájában az 1830-40-es években lett kialakítva. A korszak divatos stílusát, a klasszicizmust reprezentálja.

A palota kertje a nyugati, és a barokk stílusát megõrzõ - a déli homlokzathoz hasonlóan rizalitos kialakítású - északi homlokzat elõtt lett kialakítva. Történetének feldolgozása még nem történt meg, így ezt részleteiben nem mutathatjuk be. A püspöki palota keleti oldalának nincs homlokzatképzése, mivel az a hegyoldalba simul.
Az épületet a déli és északi oldal rizalitjai felett manzárd-, a fennmaradó területeken nyeregtetõ fedi.

Belsõ kialakítása egytraktusos, a keleti szárny kivételével udvari oldalán folyosó fut végig. A palota legjobb állapotban megmaradt tere a kápolna, ahol ma is az eredeti berendezési tárgyakat és freskókat csodálhatjuk meg. Több terem falain kerültek elõ freskók az utóbbi idõben, reméljük minél hamarabb sor kerülhet restaurálásukra. Különösen szép az épület fõlépcsõje, és szintén figyelemre méltóak a fából készült falburkolatok, valamint az egykori rezidencia csodás ajtói.