A kastély-együttesen a 2001-es évben zajló építési típusú beavatkozások három fõ irányban indultak meg:

1. Azok az életveszélyelháritás és állagvédelem körébe tartozó kivitelezési munkák, amelyek elvégzésének a látogatók számára látványértéke ugyan nincs, de végrehajtásuk halasztást nem tûr ( szerkezeti állékonyságot biztosító-, külsõ és belsõ beázásokat megszüntetõ beavatkozások, stb.)
2. Azok az elõkészítõ munkák, amelyek a nagy Eszterháza projekt beindításához szükségesek. Ezen munkálatok nagyobb része a mûszaki elõkészítés körébe tartozik ( program alkotás, tendereztetés, egyeztetések lefolytatása, kutatás, rendezési tervek felülvizsgálata, engedélyeztetés, stb ), továbbá magába foglalja azokat a kastély-együttesen elvégzendõ tevékenységeket, ( helyszíni kutatások, stb) amelyek nélkül a rehabilitáció nem indulhat be.
3. Azok a rövid távú üzemeltetés színvonalát emelõ, "látvány projekt" megvalósításához szükséges kivitelezési munkák, amelyek a kastély által elõállított termékeket igénybevevõ látogatók számára már az idei szezonban észrevehetõen megjelennek és örömet okoznak (megfelelõ fogadó helyiség, ajándéküzlet, mellékhelyiségek, kávézó kialakítása, szökõkutak rekonstrukciója, stb.). Ezek a vevõi elégedettséget emelõ munkák a beruházási ütemhez képest elõre hozásra kerülnek, beruházási költségük az elért hozamhoz képest elenyészõ.

A rehabilitáció során kötelezõen teljesítendõ nemzeti érdekeket érvényesítõ közfunkciók meghatározása:

Az a barokk-rokokó hercegi udvar, amelyet Esterházy Fényes Miklós 1762-1790 között létrehozott Fertõdön Magyarország mûvészet- és kultúrtörténetének legfontosabb teljesítményei közé tartozik. Olyan produkció ez, amely messze a 18. század hazai horizontja fölé emelkedik, az európai feudális központokhoz mérte magát, s azok között alkotott kiválót a vizuális keretet ( építészet, enteriõrök, kertmûvészet) a színházi és zenei produkciót illetõen egyaránt.

A nemzeti érdekeket érvényesítõ közfunkciók a kastélyegyüttes négy meghatározó elemére épülnek fel.
" Egyrészt a pompás kastélyépületre, mint a magyar világi építészet egyik csúcsteljesítményére. Ennek legértékesebb terei kerülnek bemutatásra a korabeli háztartási mûködést is reprezentáló kastélymúzeumként, továbbá méltó helyszínéül is szolgálnak magas szintû kulturális eseményeknek, rendezvényeknek.

" A világon egyedülálló Esterházy hercegi kertészetként mûködtetett kétfókuszos barokk tájképi rendszerre és parkra, amely méltán számíthat a világ turizmusának érdeklõdésére, ha tekintetbe vesszük, hogy a kerttörténet és a kertrekonstrukció a mûemlékvédelem legfiatalabb, s ma a legnagyobb közönségsikert arató ága Európa- szerte.

" Joseph Haydnra, akinek neve és zenéje összenõtt Eszterházával, amely évtizedekig irányította Európa zenei fejlõdését. A projekt egyik leglényegesebb eleme ezért a kastélyban kialakítandó Haydn központ a zeneszerzõ tevékenységét bemutató interaktív múzeummal, kutatóbázissal, az erre épülõ poszgraduális zenei kurzushellyel és koncert központtal, a rekonstruálandó korabeli operával. A világ számára Joseph Haydn személye a fertõdi projekt legfontosabb auditora, Eszterháza húzóágazata.

" A közfunkciók negyedik eleme a barokk- rokokó kutatóközpont felállítása, amely zenei tekintetben kapcsolódik a Haydn központhoz, de egyben megadja a kor magas kultúrájának teljes kitekintését, eredeti helyszínen biztosítva a kor kultúrtörténetének vizsgálatát, szellemében felidézve ezzel a Fényes Miklós korabeli kulturális "kiképzõ központot". A kutatóközpont dokumentációs tárának alapját az amúgy is kötelezõen elvégzendõ kutatási munka, a folyamatosan publikált kutatási eredmények, valamint a minden szakmára külön elkészülõ mesterkönyvek adják. E központra nagy érdeklõdésre számottartó hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, kurzusok szervezhetõk azon túl, hogy tudományos szempontból is hitelesítik a projektet.