|
|
Lehetõségek
Az alábbi menüpontokból választva tekintheti
meg a kastélyt és környékét
|
|
|
|
| · |
Az épület két középkori ház egyesítésébõl és újjáépítésébõl jött létre Buda töröktõl való visszafoglalása után. Az egyik ház az ostromban teljesen rommá lett, a másiknak néhány fala, boltozata és egy pincéje megmaradt. Az újjáépítés - azaz a mai Dísz téri szárny korabarokk kiépítése - a XVIII. század elején történhetett, amikor Schulz János és felesége volt a tulajdonos.
hivatkozásra
ugrik
|
|
|
| · |
Jelenleg feltöltés
alatt! |
|
|
|
|
| · |
Haüy 1687. évi
vártérképén a mai épület
helyén 2 középkori ház állott
5. és 6. számmal. Az 5 számú
ház tulajdonosai:
1454-ben Váczi Miklós ötvös, 1457-ben
Henrik íjgyártó, majd örökösei,
1479-ben Dénes posztós, Péter nyerges
és Prokop késes, 1487-ben Olasz Márton
szabó voltak.
hivatkozásra
ugrik |
|
|
| · |
Az épület 1948-ban történt gyors helyreállítása után elsõként 1953-ban a barokk homlokzatot állították helyre az utcakép javítására, Boros László tervei szerint. Az épületet azonban továbbra is lakásként használták, míg végül 1962-ben megkezdõdött a tatarozás, mely eredetileg a meglévõ lakások helyreállítását és korszerûsítését célozta.
hivatkozásra
ugrik
|
|
|
|
|
| · |
IV. Béla a tatárjárás után, 1247 tavaszán elrendelte a Budai Vár, a király új székhelyének megépítését. A kora-középkori városépítõknek két célja volt: megvédeni a lakókat a külsõ ellenségtõl és egyidejûleg biztosítani az élethez elengedhetetlen feltételeket falon belül. A külsõ védelmet az akkor 5-10 méter magas várfalak biztosították, míg a vízellátásra a Várhegy barlangjaiban található víz volt a legalkalmasabb.
hivatkozásra
ugrik
|
|
|
|
|
|
|
