Az intézmény tudományos és múzeumi karaktere
Összetett tevékenysége folytán a Mûemlékek Állami Gondnoksága nemcsak a mûemlékvédelem egyik bázisintézményének, hanem olyan muzeális közintézménynek is minõsül, amelynek tevékenysége sok szempontból rokon a nagy közgyûjtemények és múzeumok munkájával. A kezelésében lévõ vagy ezután a kezelésébe kerülõ védett építészeti emlékek hasznosításának ugyanis lényeges tartalmi eleme a mûvelõdéstörténeti értékek feltárása, kutatása, gyûjtése, megõrzése és bemutatása, a pozitív tradíciók felelevenítése, sõt egyes esetekben a konkrét múzeumi és kiállítóhely szintû mûködtetés. Az ilyen irányú munkát erõsíti, hogy a Mûemlékek Állami Gondnoksága mûemlékállományát nem elszigetelten kezelendõ emlékek halmaza, hanem építészeti, történeti és mûvelõdéstörténeti szempontból összefüggõ, a nemzet kulturális örökségét is reprezentáló mûemlékhálózat alkotja.
Az intézmény munkájában jelen lévõ közgyûjteményi funkciók egyik fontos eleme a tudományos mûhelymunka, amely alapvetõen két, egymással azonban szorosan összefüggõ területre bontható. Egyfelõl megkerülhetetlen feladat a kezelt mûemlékállomány építéstörténeti, mûvészettörténeti kutatása, valamint a helyreállítások és restaurálások szakszerûségének elméleti megalapozása. Másfelõl a mûemlékek hasznosításához szükséges a tudományos tevékenység, amely elsõsorban az adott objektum mûvelõdéstörténeti rétegeinek, történeti tradícióinak és tárgyegyütteseinek feltárását, feldolgozását célozza. A muzeális funkciók másik fontos elemét a szisztematikus gyûjtõmunka jelenti, amely szintén kettõs irányultságú. Egyrészt a mûemléki védettségbõl is fakadóan kiterjed az adott mûemlékek építészeti tartozékaira (szobrok, kovácsoltvas díszek, stb) és belsõépítészeti anyagára (kályhák, bútorok, stb), másrészt magába foglalja az épületekkel kapcsolatos különbözõ mûfajú emlékanyagok (festmények, történeti tárgyak, archív fotók, stb) összegyûjtését, egyúttal más közgyûjtemények emlékanyagának feltárását is. A gyûjtõmunka természetes következménye a múzeumi funkciók harmadik eleme, vagyis a közgyûjteményi jogszabályok szerinti nyilvántartási rendszer alkalmazása ezen belül a leíró kartonoknak megfelelõ adatokat számítógép is tárolja , és biztonságos megõrzése. Negyedik fontos feladatként említjük a mûemlékek bemutatását, a folyamatos, tehát a helyreállítási munkák alatt sem szünetelõ sõt, magát a felújítást is a bemutatás tárgyává tevõ látogathatóságot. Ezen túlmenõen az intézmény kastélyai közül több (Füzérradvány, Nádasdladány, Pécel, stb) alkalmas arra is, hogy különbözõ kulturális rendezvényeknek, idõszaki kiállításoknak adjon otthont. (E tekintetben külön ki kell emelnünk a fertõdi Esterházy kastélyt, amely múzeumi kiállítóhelyként a leglátogatottabb kastély és tradicionális zenei események színtere.) Az értékek közkinccsé tételének karakteres formája még a kiadványozás, amely részint tudományos igényû munkákat (kastélymonográfia sorozat, szaktanulmányok), részint pedig ismeretterjesztõ kiadványokat (rövid kastélyismertetõk, képeslapok) ölel fel.